Please fund us!
2015.01.11. 19:05 Hartree-Fock Cares
Ruach koncert megpiszkált hanganyaggal
Bizony. Itt a link. Utána jobbkatt + "save link as/link mentése más néven", és akkor már elvileg mennie kell.
Fontos, hogy nem "balkatt", hanem "jobbkatt", mert az előbbi esetben az történne, hogy elindítja a böngészővel összekapcsolt médialejátszó a lejátszást (vagyis: elkezd ezen gondolkozni, ami sokáig tart, hiszen 1.7 GB-ról beszélünk), de nem ez a cél...
Reméljük, így áthidalhatók a Mozilla, a QuickTime Player és a Facebook együtt-nem-működéséből fakadó vicces helyzetek.
Köszönjük a türelmet!
Ruach IT részleg :)
Szólj hozzá!
2011.02.28. 00:33 Hartree-Fock Cares
Hello world!
Manapság már nemigen találunk olyan szakadt budapesti kocsmát, ahol egy éjszaka alatt ne hozná szóba valaki a globális éghajlatváltozás kérdéseit, legalább érintőlegesen. Ez tulajdonképpen nem is meglepő: az időjárás megtárgyalása, mint verbális pótcselekvés a mérsékelt égöv összes civilizációjában az emberi kapcsolatépítés legstandardabb eszközeinek egyike. Nincs másképp ez a mi vendéglátóipari egységeinkben sem:
- Pista bá', ejj milyen rohadt idő van már megint!
- Hja, ne is mondd, ez is a globális főmelegedés, vagymi! Régen bezzeg...
(saját gyűjtés; Borpatika, 2010. november)
Az időjárás és a klíma persze nem ugyanaz; szegény meteorológushallgatók meg is tanulják a klíma pontos definícióját az egyetemen, hogy aztán rohamtempóban elfelejtsék, és életük hátralévő részében azt a pontatlan szöveget mondogassák helyette, hogy "az éghajlat az időjárás hosszú idejű átlaga", vagy valami nagyon hasonlót. Kérdés még, hogy mi az a "hosszú idő", és hogy kell ezt érteni egyáltalán? Az a tény, hogy éjszaka hűvösebb a levegő mint délben, igazán senkit sem vág a földhöz; erre még nem mondjuk, hogy klímaváltozás. Hasonlóan az sem különösebben meghökkentő, hogy a téli hónapokra vett átlaghőmérséklet mifelénk alacsonyabb a nyári átlagnál. A napi és éves periodicitás tehát mindennapi tapasztalataink része, de a hosszabb időskálájú változások rendszerességének észleléséhez egyszerűen túl rövid az emberi élet, ezért aztán hajlamosak vagyunk rajtuk meglepődni.
Pista bácsi hosszú évtizedek tapasztalatai alapján leülepítette, kiátlagolta magában, hogy egy novemberi napnak milyennek kell lennie, és ha ehhez képest szisztematikus és markáns eltérést tapasztalt az elmúlt néhány évben, akkor jogosan beszél klímaváltozásról a fröccs fölött merengve. De ez sem lesz minőségileg más, mint a rövidebb időléptékű eltérések. Az, hogy mi "időjárás" és mi "'klíma", tulajdonképpen csak az emberi élet rövidségéből fakadó szubjektív szétválasztása ugyanannak a jelenségnek: a meteorológiai állapotjelzők több-kevesebb szabályszerűséggel, de minden elképzelhető időskálán, folyamatosan változnak. Ám attól még, hogy hosszútávúak, ezek az eltérések nem feltétlenül rendellenesebbek a napi vagy évszakos változékonyságnál.
A bökkenő azonban az, hogy ha tényleg több ezer, tízezer éves, vagy még hosszabb periódusú szabályos változások is létezhetnek egy ilyen komplex rendszerben, mint a Föld éghajlata, akkor ezt hogyan tudjuk vizsgálni, amikor hőmérőnk például csak néhány száz éve van, de öntudatunk is csak nagyságrendileg tízezer éve? A paleoklimatológia tudománya rengeteg fondorlatos trükköt ismer arra, hogy közvetett információkat gyűjtsön visszamenőleg éghajlati paraméterekről, de az adatok helyes értelmezése persze itt is folyamatos viták tárgya.
Így tehát érezhető, hogy amikor arról folyik a szó, hogy milyen mértékben emberi eredetű az elmúlt évtizedekben tapasztalt globális átlaghőmérséklet-növekedés, és mennyiben természetes folyamat, egyáltalán nem olyan nagyon egyszerű válaszolni, mint azt naivan gondolnánk. És még ha pontosan ismernénk is bolygónk klímájának előtörténetét, akkor se feltétlenül tudnánk megmondani, hogy ez a bonyolult rendszer hogyan fog fejlődni a jövőben.
Márpedig a klímakutatókkal szemben a nyilvánvaló politikai, gazdasági, társadalmi elvárás egyre inkább az, hogy - miként a meteorológusok ezt a napos-évszakos időskálán rendszeresen teszik - ők is jóslatokat mondjanak arról, hogy hogyan fog alakulni a Föld éghajlata néhány évtized múlva. De mindezeket a jóslatokat egy olyan végtelenül komplex rendszerről kell megtenniük, melynek működését még alig-alig értjük, és nagyon messze vagyunk valamiféle általános elmélettől, mint amilyennel például a bolygómozgásokat vizsgáló csillagászok a 17. század óta rendelkeznek. Ha őket megkérdik, hogy harminc év múlva hol lesz a Jupiter, majdnem teljesen pontosan meg fogják tudni mondani rá a helyes választ. A klimatológia ettől még fényévekre jár. Hogy ez miért van így, mit lehet mégis tudni, és mi az amit sosem fogunk, és úgy egyáltalán: milyen eredmények születtek mostanában ezen a végtelenül izgalmas tudományterületen - na pont ezekről fog szólni ez a blog.
